Sokáig gondolkodtam, hogy szabad-e, illik-e a megrendelői szokásokról viselkedésekről írni. Azonban úgy gondolom, hogy ha ezt építő szándék vezérli és ebből „tanul” az, akire vonatkozik vagy felismeri magát, akkor prevenció jelleggel helye van a honlapunkon.
Biztosan sok kivitelező társam találkozott már azzal a mondattal, hogy „Ez nem az első házam amit építek”, „Nem kell erről terv, majd a vállalkozóval megbeszélem”, „A sógorom villanyszerelő, majd ő megoldja”, „Ha én hozom az anyagot akkor mennyibe kerül?”, „Hozok egy irányított vállalkozót”, „Kérem, hogy most ezt a munkát csinálják ne azt ami betervezve volt”, „Szóban elmondom, hogy mit szeretnék változtatni”…
Ismerjék meg tehát kivitelezői oldalról ezeknek a mondatoknak a jelentését, mögöttes tartalmát és kihatását a kivitelezés, elszámolás menetére, garanciára.
Először is szeretném megemlíteni, hogy egy cég működése előre betervezett programok, munkafolyamatok és protokollok alapján történik. És amikor ezekbe beavatkozik egy külső „tényező” akkor ez a rendszer megváltozik és akár kiszámíthatatlan kimeneteket is okozhat. Ezzel most biztos nem mondtam sok újdonságot. De az építőipar sajnos olyan, mint az egészségügy és a foci: minden Magyar ért hozzá! És amikor ő mondja meg, hogy mi és hogy készüljön, akkor jönnek az érdekes szituációk.
„Ez nem az első házam amit építek”
Minden tiszteletem a megrendelőké, nincsnek egyszerű helyzetben. De azt tudjuk, hogy nincs két egyforma építési helyszín, nincs két egyforma ház, nincs két egyforma vállalkozó… Ebből fakadóan pontosan ugyan olyan előkészítést igényel egy kivitelezés munkája. Sok helyi adottságot, helyi rendeletet kell figyelembe venni.
Ha ránk bízza a T. megrendelő háza megépítését akkor mi azt megfelelő szakértelemmel fogjuk elvégezni. Fontos a megrendelői bizalom!
„Nem kell erről terv, majd a vállalkozóval megbeszélem”
Korábbi cikkünkben a tervezésnél említettük ennek fontosságát. Ha a tervező nem készít tervet, akkor a kivitelezőnek kell. De akkor ezért jár tervezői díjazás? Jó kérdés! Mindenesetre a terv nélküli kivitelezés rengeteg problémás helyzetet tud eredményezni. Nincs egy számonkérhető, rögzíthető egzakt műszaki tartalom. Elhangzik az „én nem erre gondoltam” és „én akkor nem ezt mondtam, hanem azt, hogy …”. Én azt szoktam mondani, hogy nem minden esetben kell kiviteli szintű, DWG terv. Elég lehet egy skicc is, de valami műszaki produktum legyen.
„A sógorom villanyszerelő, majd ő megoldja”
Óvatosságra intem azt a megrendelőt, aki a háza megvalósítását barátokra vagy családtagokra bízza. Sok barátságot és családi jókapcsolatot láttam már megromlani ebből fakadóan. Javasolt egy szakembert megbízni aki szakmai, üzleti alapokon kezeli ezt a kapcsolatot.
„Ha én hozom az anyagot akkor mennyibe kerül?”
Ilyenkor szoktam azzal a példával élni, hogy ha az étterembe én viszem az alapanyagokat és a végeredmény nem finom akkor ki a felelős érte? Természetesen vannak olyan helyek, anyagok és technológiák ahol ez könnyeben kezelhető mint az éttermi példa, de akkor is fontos tisztázni, hogy ki miért felel és ha abból valami nem úgy sikerül mint ahogy azt tervezték akkor ki a felelős és mi a megoldás. Példának okáért, ha a megrendelő biztosítja a szanitereket és annak fél év után működési problémái vannak (szakszerű beépítés mellett) akkor azért nem a vállalkozó a felelős.
„Hozok egy irányított vállalkozót”
Ez a mondat akkor szokott elhangzani amikor koordinációs okból vagy financiális okból egy megrendelő által kiválasztott vállalkozó „kerül be a generálkivitelező alá”. Szintén fontos tisztázni a felelőségeket, financiális feltételeket és ütemezéseket. Ki kinek tartozik jótállási kötelezettséggel? Ha miatta csúszik a generál kivitelező akkor az kinek a felelősége? Ha a minőség nem megfelelő az kinek a felelősége...?
„Kérem, hogy most ezt a munkát csinálják ne azt ami betervezve volt”
Korábban említettem, hogy egy kivitelezés betervezett munkafolyamatok sokasága, amik egymásra épülnek. Ha egy megrendelő ebbe a szervezésbe belefolyik akkor érdekes szituáció generálódik. Főleg ha a kivitelezés helyszínen napi szinte jelen van és akár a fizikai létszámnak is utasításokat ad.
Javaslom ezeket a helyzeteket elkerülni, mert egy ilyen utasításból adódóan akár anyagi kár, szervezésbeli többletköltség is generálódik a kivitelezőnek, aminek a megtérítését nem néz jó szemmel egy megrendelő sem. Ne várjuk meg ezt az állapotot, mert válaszul könnyen szembe jöhet a „én csak segíteni szerettem volna, maguk a szakemberek!”. Maradjon mindenki a szerepében. A megrendelői kérések tisztelendők, de fontos látni, hogy mikor eredményez ez olyan átszervezést ami hosszú távon károkat okozhat a beruházásnak.
„Szóban elmondom, hogy mit szeretnék változtatni”
Fent említtettem a terv fontosságát. Azt gondolom, hogy ide is elmondható, hogy írásban érdemes mindent rögzíteni, műszaki tartalmat pedig rajzon, skiccen. Később meghálálja magát mindkét fél esetében.
A fenti szösszenetekkel szerettem volna bemutatni, hogy még ha jószándék vezérli is a megrendelőt az ilyen szituációkban, könnyen elképzelhető, hogy vitás helyzetek generálódnak csak azért, mert a feladatok, a határok, felelőségek nem lettek meghatározva és megkövetelve egy kivitelezésen. Célszerűbb ezeket az igényeket személyesen egyeztetni és törekedni a kompromisszumos megoldásban.